Uncategorised
Szakmai koncepció
A Károlyi István Gyermekközpont a társadalmi, gyermekvédelmi igényekhez igazodva az elmúlt 4 – 5 évben a szerkezetátalakítás korát éli, így napi szinten szembesül a hatékonyabb módszertani megoldások szükségszerűségével. A szerkezetátalakítás részeként – a fenntartó Szociális és Munkaügyi Minisztérium jóváhagyásával – két évvel ezelőtt elkezdődött a gyermekvédelmi szakellátásban élő súlyos pszichés zavarokkal küzdő, speciális szükségletű gyermekek részére egy korszerű speciális gyermekotthon kialakításának tervezése, illetve magvalósítása, részt vállalva ezzel az ezredfordulót követő gyermekvédelmi problémák megoldásában.
A speciális gyermekotthon kialakításának céljaival, szükségszerűségével azonosulva, hisszük és valljuk azt, hogy a gyermekvédelmi gyakorlatban a jogszerűség és szakszerűség elvezet az esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez, kiegyenlítődéséhez, amely nélkülözhetetlen a zökkenőmentes reszocializáció, társadalmi beilleszkedés szempontjából.
Meggyőződésük, hogy ez a gondolkodásmód egyben a gyermekvédelmi gondoskodásban élő speciális szükségletű gyermekek adottságainak kibontakoztatását is jelenti. Az egyéni nevelés, gondozás stratégiái a gyermekek természetes adottságait és a szocializáció folyamatában alakuló tulajdonságait egyaránt javítják és tovább építik. A ténytudások, normatudások, értéktudások átadásának és kialakításának módját, ütemét, módszereit, valamint alkalmazásának területeit a gyermekek egyéni és speciális szükségleteihez kell igazítani nevelési és oktatási intézményeknek egyaránt. A mindenki számára szükségesnek minősített elemeket kell életútjukban, életmódjukban életre kelteni.
Társadalmi tünetek – a fejlesztés irányát indukáló problémák:
Jelenkorunk társadalmát több területre és generációra kiható egészségügyi és pszichés zavarok jellemzik, keveredve egyéb társadalmi problémákkal (esélyegyenlőtlenségek, demográfia, családszerkezet és erkölcsi normák változásai, szegregáció, stb.)
Ezeknek a multifaktorális tényezőknek a korrekciója azonnali cselekvési tervet és végrehajtást igényel. Komoly problémát jelent azonban a társadalmi változások gyorsasága, a változások tartalmi sokszínűsége. A problémakör megfelelő szintű és hatékonyságú kezelésének hiánya végeredményként elvezet az erkölcs és szeretet több generációs sérüléséhez, a morális és fizikai szegénység kialakulásához. Az adott kor erkölcsi normái nem működnek (értékválság) vagy nem veszik figyelembe, nem tartják be.
Ezek az anomáliák széles rétegekben hatnak, de különösen veszélyeztetettek a mélyszegénységben és relatív szegénységben élő családok gyermekei, akik köréből jelentős számban kerülnek a gyermekvédelmi szakellátás intézményrendszerébe. E népesség körében magas számban jellemzőek:
viselkedészavarok (externalizáló zavar: düh, ellenségeskedés, agresszió, hazugság, lopás, stb.) és bűncselekmények elkövetése. (számbeli és súlyosságbeli növekedés tendenciája figyelhető meg..)
a gyermekkori pszichés megbetegedések (internalizáló zavarok: szomorúság, szorongás érzelmi megnyilvánulásai, depresszió, stb.).
Az inadaptálódás folyamata:
Becsült adatok alapján a gyermekvédelmi szakellátásban élő kb. 15.000 gyermek és fiatalkorú népességből 600-700 fő speciális szükségletű. Jelenleg a rendelkezésre álló férőhelyek száma a szükségletek felénél is kevesebb, így gyakran hosszú várólista alakul ki a speciális intézményekbe jutáshoz.
A gyermekvédelmi szakellátásban sok esetben már a beutalási, vagy ahhoz társuló másodlagos okként felmerülnek a szocializációnak, személyiségfejlődésnek olyan deficitei, amelyek eredményes kezeléséhez komplex és speciális nevelési (fejlesztési) körülményekre, eszközökre van szükség.
A leggyakoribb problématerületek: viselkedészavar, teljesítményzavar, kapcsolati zavarok, iskolai kudarcok.
A legjellemzőbb mögöttes multifaktorális tényezők: súlyos pszichés zavarok, a családi szocializáció zavara, iskolai szocializáció zavara, tágabb környezeti zavarok.
Speciális szükségletek megnyilvánulása:
Dimenziók - Tünetek - Kezelés
Neurózis: kiegyensúlyozatlanság, pszichoszomatizáció, pszichogén funkciózavarok: egyéni pszichoterápia
Agresszivitás: szocializálatlan agresszió levezetés, impulzivitás: csoportterápiák
Depresszió: félelmek, bizonytalanság, koncentráció zavar: egyéni pszicoterápia, gyógyszeres kezelés
Indulati élet: alacsony frusztráció tolerancia, összeférhetetlenség, ingerlékenység vagy elfojtás: következetesség, határok tartása, fokozatosság
Társas kapcsolatok: kapcsolat teremtési és megtartási, nehézségek, kritikátlanság: csoportterápiák
Önérvényesítési törekvések: egocentrizmus, fokozott önérvényesítési vágy vagy túlzott visszahúzódás, szeparáció: egyéni vagy csoportterápia
A súlyos pszichés zavarokat mutató gyermekek a gyermekotthoni környezetbe nem, vagy csak felületi szinten integrálódnak. A közösség írott és íratlan szabályait, normáit elutasítják, gyakran kivonják magukat a nevelési folyamatból. Gyakoriak a destruktív megnyilvánulásaik, amellyel egyaránt veszélyeztetik önmagukat és csoporttársaikat. A pszichés zavarok nem időben és nem megfelelő módon való kezelése a későbbiekben traumatizálódhat, ami súlyosabb esetekben ellehetetleníti a pszicho-szociális fejlődés menetét, a családba, társadalomba való zökkenőmentes visszailleszkedést.
Az ellátás folyamatát a sérülésspecifikumok természetének, sajátosságainak megfelelően két alapvető – pszichológiai és pedagógiai – aspektusból terveztük meg. A speciális ellátások jelenlegi gyakorlatából részben eltérően egy olyan alternatív (több lépcsős) kezelési programot terveztünk, ami úgy az elhelyezés, mint a kezelés szintjén épít, illetve kihasználja a programban lévő pedagógiai és egyéb lehetőségeket. A program úgy pedagógiai, mint pszichológiai szempontból cél – feladat – eszköz rendszerében egymással kompatibilis.
A rendszer alapvető célkitűzései:
sérülésspecifikus fejlesztés és korrekció,
a szociális státusz megalapozása, perspektívák kiépítése,
a környezettel, szocializációs közeggel való kapcsolatok rendezése.
Tény, hogy a szakmailag megalapozott differenciált, egyéni szükségletekre épülő többszintű preventív és segítő beavatkozások a gyermekvédelem egyes költségeinek növekedésével járhatnak, viszont a hatékony működés esetén megtérülnek a többletkiadások, hiszen ezt a célcsoportot a minél teljesebb körű önálló életvitelre készíti fel, mely konstruktív életvezetést, a szociális és egészségügyi jólét állapotát, munkaerő-piaci esélyeket egyaránt jelenti.
A kivitelezés ütemezése ↓Letöltés
Magyarországnak, mint európai uniós tagországnak a többi tagállamhoz hasonlóan egyre gyakrabban kell szembesülnie az ország határait átlépő felnőtt hozzátartozóitól elszakított, menedéket kereső kísérő nélküli kiskorúak /knk/ jelenlétével, problémáival.
A kísérő nélküli kiskorúak hosszú és veszélyes utazásuk során, gyakran jól szervezett embercsempészet közreműködésével jutnak el hozzánk. Az otthonukat elhagyni kényszerülő kiskorúak rendkívül kiszolgáltatottak, fokozottan ki vannak téve fizikai, pszichés traumáknak, szexuális támadásoknak. Különösen a háborús övezetekből menekültek között gyakori az olyan gyermek, aki menekülése előtt elvesztette szüleit, közvetlen hozzátartozóit.
A menedéket keresők hátterében rendkívül összetett okok állnak. A háborús övezetekből érkezők esetében alapvető ok a fegyveres harcoktól, attrocitásoktól való félelem, illetve az alapvető védelem hiánya, az emberi, gyermeki jogok megsértése. Gyakori okként merül fel a súlyos nélkülözés, az elviselhetetlen szegénység, ami egy jobb élet reményében arra készteti őket, hogy elhagyják otthonukat, vállalva az utazással együttjáró valamennyi veszélyt, viszontagságot. A számításba vehető okok közül nem zárható ki a családon belüli erőszak, a durva bánásmód, nemi alapú megkülönböztetés vagy visszaélés, a fegyveres harcban való részvétel elől való menekülés.
A menekülést kiváltó okok, valamint az utazás viszontagságainak, veszélyeinek traumatikus kockázata, rendkívül sérülékennyé teszik a menekültek testi-lelki fejlődését. A menekülteket befogadó ország felelőssége és egyben nemzetközi kötelezettsége, hogy a menekült kiskorúak számára életkoruknak megfelelő környezetben, az egyén szükségleteinek megfelelő adekvát ellátást, gondozást, állapotának rendezéséhez szakszerű kezelést biztosítson.
A Károlyi István Gyermekközpont egy 2011-ben hatályba lépett kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumnak (EMMI) , mint fenntartónak a kijelölése alapján befogadja és biztosítja azoknak a Magyarország területén tartózkodó kísérő nélküli menekült kiskorúaknak a gyermekvédelmi szakellátását, akik meghallgatásuk során kérelemmel fordultak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz /BÁH/ – mint szakhatósághoz – menekültként vagy oltalmazottként való elismerésük érdekében.
A Gyermekközpont a befogadott kísérő nélküli kiskorúak részére – a magyar gondozottakkal megegyezően – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően teljeskörű ellátást biztosít, eseti gondnok kirendelésével segíti a menekültügyi eljárásban, gyám rendelésével pedig biztosítja jogainak, érdekeinek érvényesítését, törvényes képviseletét.
A gyermekvédelmi gondozás folyamata esetükben a szükségleteknek megfelelően kiegészül a magyar nyelv mielőbbi elsajátításához szükséges nyelvi képzés biztosításával, iskolai előmenetelüknek, tudásszintjüknek megfelelő adekvát iskolatípusba történő beiskolázásukkal, szakképzésükkel. A Gyermekközpont munkatársai feladatellátásuk során figyelembe veszik, és tiszteletben tartják a kulturális, vallási és egyéb életviteli különbségeket, de egyben teret nyitnak a különbségek közelítéséhez, kölcsönös elfogadásához a zökkenőmentes társadalmi integrációhoz. Közvetlen segítséget nyújtanak a korábbi és a menekülés során elszenvedett fizikai, pszichés, szexuális traumák feldolgozásához, az aktuális személyiségállapot rendezéséhez, normalizálásához. Lehetőségeink határain belül igyekszünk feltárni a gondozottak hozzátartozói és egyéb kapcsolatait, és a kapcsolattartás támogatása mellett, amennyiben reális lehetőség mutatkozik rá, illetve az a kiskorú érdekeit is egyértelműen szolgálja, kezdeményezzük a családegyesítést.
Tapasztalataink egyértelműen visszaigazolják, hogy a befogadott kísérő nélküli kiskorúak között jelentős számban vannak, akik Magyarországot nem cél, hanem időszakos tranzitállomásnak tekintik, így ennek megfelelően jóval nehezebben vonhatók be a gyermekotthon közösségi munkájába, a mielőbbi társadalmi integrációra kevésbé motiváltak.
A nagykorúvá vált fiatal felnőtteket a feltételek függvényében intézményi keretek között utógondozói ellátásban részesítjük, vagy utógondozó közreműködésével segítséget nyújtunk az önálló életkezdéshez.
Kísérő nélküli (menekült) Kiskorúak Gyermekotthona - Közérdekű információk
Alapvető jogok biztosának jelentése ↓ Letöltés
REPORT of the Commissioner of Fundamental Rights ↓ Letöltés
Egy emberként állunk a program mögött – Az Itt-Hon újság cikke ↓ Letöltés
Szakembereket keresünk
A Károlyi István Gyermekközpont Módszertani Osztálya a gyermekvédelmi szakellátás keretén belül nyújt egészségügyi, pedagógiai és pszichológiai ellátást növendékei számára. Ezeket a szolgáltatásokat a Módszertani Osztály biztosítja, amely ebben a formájában 2003 szeptemberében jött létre, lehetővé téve, hogy az azonos területen dolgozó szakembereink mélyebben foglalkozzanak szakterületük speciális kérdéseivel. Kollégáink magas szintű egyéni felkészültsége, az azonos szakmán belül dolgozók szakcsoportos munkavégzése és a különböző szakterületek együttműködése révén a Módszertani Osztály sokoldalú, összetett, a gondozottak szükségleteire irányuló, adekvát kezelést biztosít.
Munkatársai (pszichológus, pszichopedagógusok, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus, szomatopedagógus, fejlesztő pedagógus, részmunkaidős ortopéd és pszichiáter szakorvos) az intézmény négy otthont nyújtó ellátási formájában nyújt pszichoterápiás, (gyógy)pedagógiai terápiás, és esetkezelő szolgáltatásokat.
Munkájukat az adott szakterület (Pszichológusok Etikai Kódexe, Gyógypedagógusok Etikai Kódexe) előírásainak, elveinek és szabályainak figyelembevételével végzik.
Az általunk nyújtott terápiás és fejlesztő szolgáltatások, habilitációs és rehabilitációs foglalkozások célja az önálló, önrendelkező élet alapjainak elsajátítása, (re)szocializációs/korrekciós/kompenzációs/interkulturális nevelése, amely alapját adja a sikeres társadalmi integrációnak.
Fő nevelési, terápiás célok otthonegységenként:
Speciális gyermekotthon: (re)szocializációs és/vagy korrekciós nevelés – kognitív viselkedésterápia, egyéni pszichoterápia
Különleges gyermekotthon: (Re)szocializáció, rehabilitáció, korrekciós, kompenzációs nevelés, mozgásnevelés – felkészítés az önálló életvitelre, (gyógy)pedagógiai terápia, praktikus ismeretek elsajátítása
KNK Otthona és Migráns Utógondozottak Otthona: Veszteségélmények feldolgozása, szupportív terápia, megküzdési stratégiák fejlesztése, nyelvi-, kommunikációs képességek fejlesztése, interkulturális nevelés – e, tanulási képességek fejlesztése, közösségi szociális munka, praktikus ismeretek elsajátítása
Utógondozói ellátás: integráció támogatása – segítő beszélgetések, tanulási képességek fejlesztése, praktikus ismeretek elsajátítása
A gondozottakra irányuló közvetlen terápiás, fejlesztő tevékenység nagyon sokrétű. Az egyes gyermek problémaprofiljának megfelelően határozunk meg elsődleges, másodlagos és gyakran harmadlagosan fejlesztendő területeket a hozott tünetcsoportok által meghatározott szükségletek (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai, szociális) és a szociokulturális háttér figyelembevételével.
A Módszertani Osztály munkatársai az alábbiak szerint nyújtanak szolgáltatásokat az intézmény négy otthonegységében elhelyezett gyermekek, fiatalok és fiatal felnőttek és az őket nevelő, gondozó munkacsoportok részére:
1. Gondozott gyermekek/fiatalok és fiatal felnőttek részére nyújtott szolgáltatások
– Diagnosztika (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai), komplex személyiségvizsgálat, szakvélemények készítése
– Egészségügyi / pszichológiai / pedagógiai intervenciós tevékenység szükségességének megállapítása, szervezése, vezetése
– Esetmegbeszélésen való részvétel, esetmegbeszélések vezetése
Esetmegbeszélést kezdeményezhet bármelyik munkatárs, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, személyiségfejlesztésben érintett. Szándékát jelzi a módszertani osztályvezetőnek, aki az otthonvezetővel egyeztetve összehívja az esetcsoportot.
Célja: gondozott(ak) problémáinak, személyiségállapotának szakszerű elemzése, a probléma ok-okozati összefüggéseinek feltárásai, megoldási alternatívák keresése., meghatározása (idő, felelősök)
Az estmegbeszélést a módszertani osztályvezető vagy az általa megbízott mentor készíti elő és vezeti. Minden esetben meg kell hívni minden érintettet. Az ott elhangzottakat írásban rögzíteni kell (feljegyzés, jegyzőkönyv)
– Egyéni pedagógiai/pszichológiai foglakozások: feltáró, segítő, terápiás foglalkozások, terápiás jellegű játék, rajz, mese, tanácsadás
A terápiás kezeléseken/fejlesztő foglalkozásokon való részvétel önkéntes, kivéve, ha annak hiánya veszélyezteti a gondozott személyiségfejlődését, közösségbe való beilleszkedését (kivétel a speciális gyermekotthon gondozottjai). A terápiás kezelést/rehabilitációs órákat/fejlesztő foglalkozást szakértői bizottságok javaslatai illetve a pszichológus, gyógypedagógus saját vizsgálatai alapozzák meg. A gyermek, fiatal gyámja, nevelője, gondozója – motivál és aktívan közreműködik, segíti, hogy a gondozott elfogadja a terápiás szolgáltatást.
A terápiás kezelést végző szakember az esetmegbeszéléseken tájékoztatja a gyámot, nevelőt a terápiás kezelés céljáról, időtartamáról és prognózisáról. A gondozó személyzet a részvételt köteles biztosítani. A kezelést végző szakember a helyben nem biztosítható ellátás esetén a gyámot bevonva továbbirányítja a gondozottat a megfelelő ellátó helyre. A terápiás kezelésről feljegyzést/egyéni fejlesztési tervet készít és archiválja azokat.
– Csoportos pedagógiai/pszichológiai foglalkozások: kötetlen együttlét a gyermekekkel, fiatalokkal, részvétel a csoportok életében, tematikus/kreatív csoportfoglalkozások
– Egyéni pszichológiai foglakozások: feltáró, segítő, terápiás beszélgetés, terápiás jellegű játék, rajz, mese, támogató terápiák, tanácsadás
– Csoportos pszichológiai foglalkozások
– Szülőkonzultáció, szülő-gyermek, szülő-szülő mediáció
A munkatársak az egyéni és csoportos terápiás órákról, fejlesztő foglalkozásokról naplót vezetnek.
Pszichoterápiák
– Viselkedésterápia
– Krízisintervenció
– Pszichodinamikus terápia
– Kognitív terápia
– Szenzoros integráción alapuló terápiák
– Kalandterápia, élményterápia
– Önismereti csoport
Gyógypedagógia terápiák, fejlesztő foglalkozások
– Tanulási és magatartási zavarok kognitív terápiája – Sindelar-program, diszlexia és diszkalkulia reedukácó
– Általános képességfejlesztés a tanulás és magatartás zavarainak enyhítésére, egyéni tanulási módszerek kidolgozása, segítő beszélgetések
– Élettörténetkönyv összeállítása a családi kapcsolatok, emlékek, felidézésére, feldolgozására és elraktározására, az én-tudat és identitástudat kialakítását, erősítését segítendő
– Ad-hoc fejlesztés konkrét feladat, probléma megoldásával kapcsolatban
– Képzőművészeti pedagógiai terápia: szabad festés, alkotó terápia – vizuális és alkotó képességek fejlesztése
– Mentálhigiénia – feszültségoldás
– Terápiás igényű szabadidős foglalkozások: szabadtéri játékok, fafaragás – használati és dísztárgyak készítése
– Színjátszás
– Újságírás (A Gyermekközpont lapja, az Itt-Hon magazin szerkesztése)
– Mozgásterápiák: lovas terápia, gyógypedagógiai lovagoltatás, SZIT jellegű terápia, gyógytorna, eseti jelleggel kutya által asszisztált terápia
– Logopédia, beszédfejlesztés: megkésett beszédfejlődés, beszédképesség zavar, artikulációs zavarok
2. Nevelők, gyermekfelügyelők részére nyújtott szolgáltatások
– Egyéni konzultáció a nevelőkkel/gyermekfelügyelőkkel (esetmegbeszélés, információ- és ismeretátadás)
– Nevelői klub tartása, műhelymunka (igény szerint szakmai gyógypedagógiai/pszichológiai ismeretek átadása)
– Csoportos konzultáció a nevelőkkel/gyermekfelügyelőkkel (esetmegbeszélés, információ- és ismeret átadás, problémafókuszú megbeszélés)
– Gondozottak felülvizsgálata
A Módszertani Osztály munkatársai az esetfelosztás alapján a gondozási egységekkel való együttműködés során (mentori munka) folyamatosan nyomon követik az ott folyó gondozó-nevelő munkát, és ennek nyomán amennyiben azt indokoltnak látják, konkrét esetben kezdeményezik az egyéni gondozási-nevelési terv módosítását.
Kiegészítő szakvéleményt készít, ha ez indokolt.
– Esetmegbeszélő teameken való részvétel
– Szakmai segítség a nevelői vélemények, egyéni gondozási-nevelési tervek elkészítéséhez
A státuszvizsgálatok után az esetismertetés keretében feltárják a gyermek egyéni szükségleteit és ennek alapján konkrétan meghatározzák a fejlesztés feladatait, amelynek be kell épülniük az egyéni gondozási-nevelési tervbe.
– Hozzáférhetőség személyes problémával való megkeresés esetén, megfelelő szakemberhez irányítás (probléma felvállalása – módja, mélysége – a szakember autonóm szakmai döntése)
– Mediációs jellegű segítségnyújtás nevelő-gyerek, gyerek-gyerek konfliktus esetén
3. Az intézmény hatékonyságát növelő munka
A módszertani osztály munkatársai az intézményi nevelőmunka hatékonyabbá, személyre szabottá tétele érdekében folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít a gyámok, vezetők részére. Részt vesz az intézményi szintű döntések előkészítésében, pszichoedukációt végeznek (aktuális/lehetséges problémák felvetése, elemzése, megoldások kidolgozása), tréningeket tartanak (kommunikációs, önismereti, konfliktuskezelési, agressziókezelés), belső képzéseket bonyolítanak.
4. A szakma képviselője a gyermekvédelmi rendszerben
A módszertani osztályvezető az esetfelosztás alapján munkatársait felkéri pszichológiai, gyógypedagógiai szakvélemények és nevelői vélemények készítésére. Módszertani vizsgálatokat, kutatásokat végeznek az alkalmazott eljárások tökéletesítése érdekében.
Kapcsolatot tartanak egészségügyi szakellátó szervekkel, oktatási intézményekkel és a gyermekvédelmi szakellátórendszer intézményeivel. Felkérésre előadásokat, képzéseket tartanak, publikálnak, részt vesznek a felsőoktatási intézmények hallgatóinak gyakorlati képzésében.
Munkájuk részét képezi a folyamatos önképzés, önismeret fejlesztése, szupervízión történő részvétel, a kiégés elleni tudatos védekező technikák alkalmazása.