Uncategorised

Vezetői testület – vezetői értekezlet:

A Gyermekközpont igazgatója rendszeresen vezetői értekezletet tart, összehívásának gyakoriságáról az igazgató szükség szerint dönt. A vezetői értekezlet olyan testületi fórum, amely az intézményben folyó szakmai, igazgatási munka közvetlen koordinálását, irányítását végzi. A testület állandó tagjainak létszáma: 10 fő.

A vezetői értekezlet mindenkori tagjai:

• igazgató
• általános igazgatóhelyettes
• segítő szolgáltatások osztályvezető
• otthonvezetők
• gazdasági koordinátor
• műszaki osztályvezető
• titkárságvezető
• meghívottak (szükség szerint a megtárgyalásra kerülő napirendi pontok alapján, az igazgató meghívására)

A vezetői értekezlet jelenlegi tagjainak neve, beosztása, elérhetősége:

• Páger Pál Attila – igazgató (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Nagy Krisztina – általános igazgatóhelyettes (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Vargáné Százvai Erzsébet – Segítő Szolgáltatások Osztálya osztályvezető (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Majoros Marianna – Különleges Gyermekotthon otthonvezető (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Heim Ferenc – Kísérő Nélküli Kiskorúak Gyermekotthona otthonvezető (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Szendrei István – Utógondozói Otthonok otthonvezető (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Scherer Borbála – Speciális Gyermekotthon otthonvezető (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Jassó Ágnes – gazdasági koordinátor (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Schuszter József – Műszaki Osztály osztályvezető (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
• Papp-Lukács Adrienn – titkárságvezető (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).”

Nevelőtestület – nevelőtestületi értekezlet:

A nevelőtestületi értekezlet a Gyermekközpont adott szervezeti egységének valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak testületi fóruma. A tagok száma változó.

Az értekezlet mindenkori tagjai:

• igazgató
• általános igazgatóhelyettes,
• a Gyermekközpont pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói,
• a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak.

A testület feladatai:

• elfogadja a Gyermekközpont szakmai programját, SZMSZ-ét,
• véleményezi a Gyermekközpont valamennyi szervezeti egységének házirendjét.

Feltöltés alatt...

I. A Gyermekváros – a régmúlt

A Károlyi István Gyermekközpont – régi nevén, a Fóti Gyermekváros – 1957-ben jött létre az állami gondoskodásba kerülő gyermekek gondozására, nevelésére. Alapító igazgatója Dr. Barna Lajos volt, aki 1957. október 01.–. 1983. augusztus 31-ig állt az intézmény élén.

A komplexitás keretében óvodák, kollégiumok, általános- és középiskola, könyvtár, mozi és színházterem, gyermekkórház, központi konyha, mosoda, strand és sok minden más biztosította a többségében családjukból önhibájukon kívüli okokból kikerült gyermekek részére a teljes körű ellátást, gondozást. A Gyermekváros kivételes helyet foglalt el a hazai gyermekvédelemben. Nagysága, összetettsége sok tekintetben kedvező feltételeket biztosított a magas színvonalú ellátáshoz.

Az 1980-as évek végétől a társadalomban zajló változások hatására szükségszerűen megindult a magyar gyermekvédelem átalakítása. Ez az átalakítási folyamat Csáky László igazgató nevéhez fűződik, aki 1990 februárjától 2003. január 1-ig vezette az intézményt.

A korábbi túlhangsúlyos közösségi nevelés elsődlegességére alapozó gondozó-nevelő munkát egyre inkább felváltotta egy családközpontú individuális nevelés, ami egyben azt is jelentette, hogy a nagy létszámú intézményeket fokozatosan felváltották a jóval kisebb, családias jellegű ellátási formák. Ez a jelentős szemlélet és strukturális váltás különösen fontos volt a vérszerinti családjukat nélkülözni kényszerülő, gyermekvédelmi gondoskodásban felnövekvő gyermekek szocializációja, önálló életre való felkészítése szempontjából. A fóti gyermekotthonokon kívül lakásotthonokat működtettünk az északi régióban (Hont, Bernecebaráti, Kemence), az ország középső régiójában (Vajta, Ozora) és Dél-Magyarországon, Csanyteleken.

Az 1990-es évek elején elkezdődött a lakásotthonos, családias szerkezetű, a gondozottak egyéni szükségleteihez igazodó ellátás feltételeinek és gyakorlatának kialakítása. Az átalakítási folyamatában végső célként egy alapjaiban humanisztikus, család és gyermekközpontú, szükségletorientált gyermekvédelmi szakellátás kialakítása volt a cél.

A Fóti Gyermekváros névváltozásáról a Népjóléti Minisztérium – 1993. április 15-i hatállyal – döntött. Eszerint az intézmény a „Károlyi István Gyermekközpont” nevet vette fel.

II. A Károlyi István Gyermekközpont – a közelmúlt

A 2000-es évek elején a Károlyi István Gyermekközpontban közel száz gyermek és fiatal élt, 7 családias jellegű gyermekotthoni-csoportban, illetve lakásotthonokban. E csoportok összetétele 8-12 fős, koedukált, széles korhatárú. A csoportok közvetlen élettere 100-120 négyzetméteres és rendelkezik minden adottsággal, ami az önálló életvitel alapjainak elsajátításához szükségesek. A gondozottak a mindennapi gyakorlatban sajátítják el és gyakorolják azokat az életvezetési technikákat, szokásokat, normákat, amelyek nagykorúságuk elérésével elengedhetetlenek az önálló életvezetéshez, társadalmi beilleszkedésükhöz.

Egy-egy csoportban egy nevelő, egy gyermekvédelmi asszisztens vagy gyógypedagógiai asszisztens és három gyermekfelügyelő szervezi, irányította és segítette a gyermekek tevékenységét. A gyermekotthoni csoportokon belül önálló csoportgazdálkodás folyt, ami azt jelenti, hogy a csoport tagjai hatékonyan részt vesznek a csoportra eső pénzügyi források felosztásában, felhasználásában.

Ez az ellátási forma, összhangban a Gyermekvédelmi Törvénnyel, – miszerint a szubszidiaritás elve alapján a gyermeket lakóhelyéhez a lehető legközelebb kell szakellátó intézménybe helyezni, megye határokon belül kell megoldani a családból kiemelt gyermekek elhelyezését – ez év szeptemberében megszűnt.

A Károlyi István Gyermekközpont átalakításáról való gondolkodás már a Gyermekvédelmi Törvény megjelenésétől élt és jelen volt. Czikó Benjámin igazgató, 2003 áprilisától 2012 szeptemberéig állt a Károlyi István Gyermekközpont élén. Vezetése alatt, a Módszertani Osztály munkatársaival együtt került kidolgozásra a Különleges Gyermekotthon koncepciója és a Speciális Gyermekotthon létrehozására irányuló pályázat.

Igyekeztünk megőrizni az intézmény tradíciójának fontosabb, ma is érvényes elemeit. Célunk egy olyan gyermekvédelmi szakellátó intézmény kialakítása volt, ami hosszú távon biztosítja egy korszerű, a szakmai kihívásoknak és igényeknek egyaránt megfelelő, a különböző ellátási szükségletre igényt tartó gyermekek érdekeit szolgáló gondozást-nevelést.

A Károlyi István Gyermekközpont napjainkban

A fóti Károlyi István Gyermekközpont követve hagyományait és építve a korábbi évtizedekben elért eredményeire –mint az Emberi Erőforrások Minisztériuma fenntartása alatt álló, országos befogadási hatáskörrel rendelkező intézmény – a jövőben is hatékony szerepet vállal a magyar gyermekvédelemben.

Érzékelve a gyermekvédelmi szakellátás területén jelentkező újabb szükségletek és igények tendenciáit, továbbá a fenntartónak a szakterületre vonatkozó egyes ellátási kötelezettségeit, a Gyermekközpont a közelmúltban egy többfunkciós szerkezetátalakítási koncepciót dolgozott ki, amely szándékaink szerint kellő hatékonysággal reagál az általánostól eltérő szükségletekre.

A szerkezetátalakítás első lépéseként a 2005-2008 között jött létre 24 fős Különleges Gyermekotthon.

Egyéves pályázati előkészítő munka után, 2009-ben tovább folytatódott a szerkezetátalakítás.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Károlyi István Gyermekközpont részére támogatást ítélt meg a Közép-Magyarországi Operatív Program keretén belül „A bentlakásos intézmények korszerűsítésére” kiírt pályázatra. A beruházás eredményeként 2011. január 1-től a fóti Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthona 24 fő súlyos pszichés zavarral küzdő gyermeket fogad a hatályos jogszabály előírásai szerint (Gyvt. 58. §. (1).).

A szerkezet átalakítás harmadik lépése a Kísérő Nélküli Kiskorúak Gyermekotthonának és Utógondozó Otthonának kialakítása volt.

Magyarország 2004-től rendelkezik statisztikai adatokkal a hazánkba egyedül, felnőtt kísérő, hozzátartozó nélkül érkező kiskorú menedékkérőkről. Róluk – 2011. augusztus végéig – a hazai civil szektor tagjai gondoskodtak, és biztosítottak otthont nyújtó ellátást, melynek működését az Európai Unió pályázati forrásából finanszírozták. A hazai jogszabályok alapján ezekről a fiatalokról a gyermekvédelmi rendszeren belül kellett volna gondoskodni, azonban erre a speciális igényeket támasztó feladatra a hazai intézményrendszer még nem készült fel. Mivel a kísérő nélküli kiskorúak nem csupán a gyermekvédelmi rendszer részei, hanem a menedékjogi eljárásuk alatt, majd azt követően is a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal fennhatósága alá is tartoznak, így hosszas egyeztetések kezdődtek a két területet szaktárcái között. Az egyeztetések eredményeképpen 2011. augusztus 31-én a BÁH bicskei Menekülteket Befogadó Állomásáról a fóti Károlyi István Gyermekközpontban kerültek elhelyezésre a hazánkban menedékkérő, illetve valamely nemzetközi-, vagy honi védelmi státusszal rendelkező kiskorúak, fiatalok és fiatal felnőttek.

Különleges gyermekotthon

A Különleges Gyermekotthon kialakítása 2005-2008-as évekre tehető.

A Károlyi István Gyermekközpont Különleges Gyermekotthona a tartósan beteg illetve akadályozott gondozott gyermekek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít.

A különleges ellátást igénylő tartósan beteg gyermekek 8 fős csoportokban élnek. Férőhelyeink száma: 24

A jelenleg átadott lakóotthon 1-2-3 fős szobákban biztosítja ez egyéni szükségleteknek megfelelő elhelyezést.

A konyha alkalmas a mindennapi és a diétás igényeket kielégíteni. A nappali-étkező a közösségi élet színtere. A konyha, a mosdók és a WC-k alkalmazkodnak a sajátos szükségletekhez. A lakóotthon terasza közvetlenül a parkba vezet. Az épület teljes egészében akadálymentesített.

Csoportban egy csoportvezető, egy nevelő, egy gyermekvédelmi asszisztens vagy gyógypedagógiai asszisztens és három gyermekfelügyelő szervezi, irányítja és segíti a gyermekek tevékenységét. A csoportokon belül önálló csoportgazdálkodás folyik, segítve a praktikus ismeretek kialakítását, az önálló életvezetést.

Speciális gyermekotthon

2010-ben került átadásra a Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthona, mely az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával jött létre.

A beruházás eredményeként a fóti Károlyi István Gyermekközpont Speciális Gyermekotthona 32 fő súlyos pszichés zavarral küzdő gyermeket fogad a hatályos jogszabály előírásai szerint (Gyvt. 58. §. (1).

A pályázati kiírás elvárásainak megfelelően a Speciális Gyermekotthon a Gyermekközpont 43 hektáros műemlék parkjának területén funkcióját vesztett iskolaépület átalakításával, felújításával jött létre.

A pályázat egyik kiemelt céljaként szerepelt a társadalmi befogadás érdekében a gyermekvédelmi szakellátórendszer speciális intézményrendszerének korszerűsítése. E cél fontos állomásához érkeztünk a mai napon a berendezett, felújított épület átadásával. Hisszük, hogy az átadott épület falai közt folyó (re)szocializációs, gondozó-nevelő munka az itt élő, súlyos pszichés zavarral küzdő fiúk konstruktív életvezetésének megalapozását, társadalmi integrációját  segíti elő.

Négy nyolc fős felújított, korszerűen berendezett csoportban és 4 tantermes belső iskolában, foglalkoztató helyiségekkel várjuk azokat a gyermekeket, fiatalokat, akik részére Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján intézményünket javasolja gondozási helyül.

Olyan elfogadó-segítő közeget kell biztosítani az ide helyezett gyermekeknek és fiataloknak, ahonnan pozitív személyiségtulajdonságaikat megerősítve, visszatérve szűkebb környezetükbe – optimális esetben ez a vérszerinti család – képesek lesznek sikeres, koruknak megfelelő önálló életvitelre, szakmaszerzésre, munkavállalásra, konstruktív életvezetésre.

Utógondozói otthon – Külső férőhelyek

Az intézmény 1998 óta a nagykorúságukat elért fiatal felnőttek számára (18 – 24 évesek) utógondozói ellátás keretében életkezdő otthont működtetett Mogyoródon és Fóton. Itt 15 és 12 férőhelyes, koedukált elhelyezésben éltek a fiatal felnőttek. Az integráló társadalmi lakókörnyezet a speciálisan kialakított és berendezett élettér, a célzott pedagógiai hatásrendszer, az önállóság irányába viszi a fiatalokat.

Az Utógondozói Otthonok átalakulása is tetten érhető. 2011 márciusa óta külső férőhelyként funkcionálnak, építve a fiatal felnőttek magasabb szintű önállóságára, integritására.

Kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona

2010-től kezdődően az NEFMI és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kezdeményezésére indult intézményünkben a menekült és oltalmazott fiatal felnőttek utógondozói ellátása a gyermekotthonok helyén megüresedett otthonokban. Azóta intézményünk már több körben fogadott utógondozott migráns fiatalokat és elindult a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, menekültek és oltalmazottak gyermekvédelmi szakellátása. Jelenleg 32 kiskorúnak tudunk biztosítani teljes körű, otthont nyújtó ellátást és 50 fiatal felnőttnek utógondozói ellátást.

1. Kocsányos tölgy (Quercus Robur)

Magassága : 17 m

Törzs átmérője : 120 cm

Radó – féle osztályzat alapján :

Gyökér állapota : 5

Törzs állapota : 5

Korona állapota:5

2. Platán (Platanus X Hybrida)

Magassága : 35 m

Törzs átmérője : 130 cm

Radó – féle osztályzat alapján :

Gyökér állapota : 4

Törzs állapota : 5

Korona állapota : 5

3. Platán (Platanus X Hybrida)

Magassága : 38 m

Törzs átmérője : 130 cm

Radó féle osztályzat alapján :

Gyökér állapota : 5

Törzs állapota : 5

Korona állapota : 4

4. Platán (Platanus X Hybrida)

Magassága : 30 m

Törzs átmérője : 125 cm

Radó féle osztályzat alapján :

Gyökér állapota : 5

Törzs állapota : 5

Korona állapota : 4

5. Platán (Platanus X Hybrida)

Magassága : 30 m

Törzs átmérője : 156 cm

Radó féle osztályzat alapján :

Gyökér állapota : 4

Törzs állapota : 5

Korona állapota : 4

6. Platán (Platanus X Hybrida)

Magassága : 32 m

Törzs átmérője : 165 cm

Radó féle osztályzat alapján:

Gyökér állapota : 5

Törzs állapota : 4

Korona állapota : 3